A könyv, melyet a kedves Olvasó figyelmébe ajánlunk, a történeti Magyarország faablakait tekinti át válogatott példák tükrében.
Talán kevesek által ismert tény, hogy az 1860-as évektől az első világháborúig Magyarország kézművesipara – így az asztalosipar is – világszínvonalú volt. A magyar asztalosműhelyek a technikai tudás több évszázados tapasztalatainak birtokában és azt egyre tökéletesítve első osztályú fából készült, kiváló minőségű ablakokat szállítottak az egész közép-európai térségbe. Az összefüggő kultúrkör meglétét az is igazolja, hogy a történelmi Magyarországon Soprontól Brassóig gyakorlatilag ugyanolyan megoldásokkal találkozhatunk. Különbségek inkább az elzártabb, vidéki területek ablakain fedezhetők fel. Ezek eltérései nem annyira szerkezeti sajátosságokból fakadnak: az adott vonzáskörzetbe tartozó házak főként egy-egy asztalos, asztalosüzem hagyományait, sajátos formakincsét tükrözik. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen területi sajátosságra szeretnénk felhívni a figyelmet. Reméljük, hogy kiadványunk eléri célját, vagyis elősegíti a hagyományos nyílászárók – mint építészeti értékeink – megőrzését és nagyobb megbecsülését. A szerkezeti fejlődés és az ötletgazdag díszítések bemutatásával – a dokumentálás szándékán túlmutatóan – célunk volt, hogy ebben a “műanyag-divatú” világban felhívjuk a figyelmet e sajnálatosan egyre pusztuló kultúrtörténeti emlékcsoportra.
Korábban kiadott, Budapest – Építészeti Részletek / Budapest in Detail című könyvünkben szenteltünk már egy rövid fejezetet az ablakok történetének, ám akkor kizárólag budapesti példákra szorítkoztunk. A könyv megjelenését követően érett meg az elhatározás, hogy önálló kiadványban foglalkozzunk ezzel a témával, melyben a példák felölelik az egész történelmi Magyarország területét, miután építészettörténeti szempontból ez a térség egyetlen egységnek tekinthető. Az erdélyi, felvidéki és délvidéki területeken szép számmal akadnak még régi, mindmáig fennmaradt ablakok, amelyek magyarországi megfelelőit mára már kicserélték. Sajnos, ezekben a térségekben is egyre kevesebb ilyen emlék marad fenn. A felgyorsult folyamatot az is tükrözi, hogy gyűjtőmunkánk három éve alatt találkoztunk olyan ablakokkal, melyek szerepelnek még ugyan ebben a könyvben, de eredeti helyükön már nem lelhetők fel – kibontották őket.
Elsősorban a faablakok történetét kívántuk feldolgozni, s a fémszerkezetű ablakokat terjedelmi okokból csak érintőlegesen taglaljuk. Nem szerepelnek kötetünkben a kovácsoltvas szerkezetű templomi üvegablakok és színes üvegek sem, ezek ugyanis önmagukban is külön kiadványt érdemelnek. Az ablakok történeti áttekintését követően egy fejezetben a különböző stíluskorszakok jellemző ablakait vesszük sorra, legfontosabb ismertetőjegyeik tükrében, majd – az 1920-as évek ablakai után – a városi ablakok szemelvénye következik, már nem a szigorú időrendiséget követve. A kötetet a vidéki városi és falusi ablaktípusok zárják.
A kötethez most egy Gyakorlati útmutató című füzetet is adunk segítségül az ablakok megőrzése érdekében.
